Őszinteség

Őszinteség

Jelszavam, az igaz-mondás,
Mint egyenes, gerinctartás,
„Hazug” szót, ki nem állhatom,
Rossz tőle a gondolatom.

Így élek sok évtizede,
Múlt, a bugyrommal van tele,
Néha-néha, észreveszem,
Változott, a kinézetem.

Csodás napok kerülgetnek,
Valahogy, most rám figyelnek,
Különdíjas író lettem,
Parlamentbe is elmentem.

Fényképezés, híradások,
Interneten, olvasások,
Jaj, de mi ez? Eltévednék?
Máris, 80 éves lennék?

Hoppá! Mi ez az elírás?
Rögtön megy a tiltakozás!
Bocsánat, máris javítják,
Szerencse, hogy már nem látják!

Dicséret és elismerés,
Zúdul reám, nem is kevés,
Hasonlítnak, matrónához,
Aki, közel van a 100-hoz!

Jó indulat! Megköszönöm!
Lehetne, de nem sértődöm.
Lebegek a magasságban!
Felhők felett, káprázatban!

Budapest, 2013. június 12.

“Őszinteség” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Lexike, Judit és BogIcám!
    Köszönöm szépen kedves szavaitokat, örülök, hogy itt vagytok velem.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola :):P:)

  2. Drága Violám!

    Még egyszer gratulálok szívem minden szeretetével a kitüntetésedhez. Lebegj a boldogságtól a magasságban, az elírásokkal pedig ne törődj:):)

    Szeretettel gratulálok: BogIcu

Szólj hozzá!