Hull a zápor

1065 megtekintés Szerző: Kategória Beküldött versek
Nyomtatás

Hull a zápor

Megnyíltak az ég csatornái,
szűnni nem akar, hull a zápor.
Esik folyvást, nem tud megállni,
fej felett kincset ér a sátor.

Szelíd folyó kék szalagja most,
sodor habzó vad hullámokat.
Emberi kéz vív kemény harcot,
gátra rakva homokzsákokat.

Miközben a gát megszilárdul,
válaszfal omlik le szívekben.
Emberi lelkek mélye kitárul,
összefogásban, szeretetben.

Tekints le a mennyből ISTENEM,
lásd, nincs ellenség, csak jó barát!
Katasztrófa kell, hogy így legyen?
egység és erő ment meg hazát!

(2013-06-11)

“Hull a zápor” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Drága Icu!
    Bizony jó lenne, ha a mindennapokban is meglenne az összetartás. Szívből köszönöm kedves véleményedet és gratulációdat.
    Ölellek szeretettel: Rózsa 🙂

  4. Drága Rózsa!

    Azért a bajban mindig összefognak az emberek, s milyen jó lenne, ha ez egyéb esetekben is így lenne.
    Gyönyörű a vers, az egész ország szíve együtt dobbant:)
    Nagyon-nagyon tetszett, gratulálok szeretettel: Icu

  5. Kedves Rózsa!

    Szép versedhez gratulálok!
    Ez az emberi összefogás példája, bár mindig jelen lenne.

    Ölelésem: Ica

  6. Ezek vagyunk mi – magyarok!
    Szépen szedted rímbe ezeket a fennkölt gondolatokat.
    Szeretettel, Etel

  7. Kedves Judit!
    Bizony így van. Köszönöm gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa

  9. Kedves Éva!
    Nagyon örülök kedves véleményednek. A baj most is közelebb hozta egymáshoz az embereket.
    Szeretettel köszönöm szavaidat: Rózsa 😛

  10. Kedves Rózsa!
    Igazad van, nem csak bajban kellene összefogni.
    Szeretettel gratulálok, Judit

  12. Ez igen jól sikerült, kedves Rózsa.:)
    Bár a téma elgondolkodtatóan szomorú, de akár felemelően szép is lehet. Nem mindegy, hogy merről nézzük. Szeretettel. Éva

Szólj hozzá!