Éjszakai gondolatok

Éjszakai gondolatok

Él az ég felettem a holdat
körülölelik a fellegek fent
sejtetően sandít mögülük.
A fenyőfákat mozgatja a szél
a csillagok lidérces táncot járnak.

Most még üres homályos a lelkem
fáj most nagyon az egyedüliség.
Nem akarok sírni az éj beszél nekem.
Szívem kalimpál, de nem reménytelenül.

Azt akarom hogy részese legyél
az életemnek testben sejtben is.
Keveredjen a vér az ereinkben
ahogy azt a szerelemünk óhajtja.

Egyre nehezebb az egyedüliség
Szeretném gyorsítani az időt
már a reggelt veled köszönteni
békésen, meghitten asztalhoz ülni.

Hallgatni a madarak trillázását
vagy a rádióból áradó melódiát
Úgy érzem magam nélküled
mint fél kenyér. fél lélek.

Tudod a dal is elszáll egyszer
éhen hal az kinek nem jut eledel
nekem te jelented a táplálékot
gyere hozzám, hogy el ne vesszek.

Így akarok veled örökre boldog lenni
nem akarok szerelmed után epekedni.
Nem akarok több éhező gyötrő napot.
jöjj, hozd a békét és boldogságot.

2013. 03. 18.

“Éjszakai gondolatok” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!