Hangulat

Hangulat

Ma tenyerén hordoz az élet,
hangulatom pókhálóját
széttépte a jókedv.
Szívem már nem kínozom,
rózsát bontott színek
pompájában hordozom.
Fénybe öltözött a reggel,
maradt belőle egy szikra
falánk árnya a pillanatnak.
Csordultig telt a csoda.
A rózsák lángba borítják
a holnapokat.

“Hangulat” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Nos, ezzel a kis pajkos gondolatsorral ágyba bújok. 🙂
    Szeretettel olvastalak. Szépéjt és kellemes hetet. Éva

  2. Drága Rózsám!

    Köszönöm, hogy mindig figyelemmel kíséred a versemet.
    Örülök, hogy tetszett.
    Szeretettel: Ica

  3. Kedves Icu!

    Ritkán vannak ilyen pillanatok, de szerencsére vannak.:)
    Szeretettel köszönöm az olvasást: Ica

  4. [color=#006633]Drága Ica, kívánom, hogy mindig a tenyerén hordozzon az élet, s írjál nekünk ilyen gyönyörűségeket.
    Elvarázsoltál. Ölellek szeretettel!
    Ida[/color]

  5. Kedves Ica!
    Jó "Hangulat" – ot áraszt szép versed.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa

Szólj hozzá!