Összekötve

Összekötve

Ha Könnyem árad, zuhog
Neked eső csepeg, csobog
De ha mosolyom ívesen fordul
Szívem örül neked, veled boldog
Kezem hozzád húz, s mágnesként fogom
El nem engeded mert nélküle nincs karom
Százhúsznál több veled csakis korom
Te nélküled nincs kincs, pénz, vagyon
Ha rám nézel szívem nem dobog, zakatol
Úgy éltetsz mint párját váró gerle, galambok
Mint ahogy ember pislog, pillant, fordul,
Úgy figyelem, követem minden mozdulatod
Összeköt minket Ariadné fonalaként a Sors
Nélküled nincs Élet, se kárhozat a Halálon túl
Ha nem dolgozok azt sem vennéd soha zokon
Ha folyamatosan egy párna sincs ágyamon
Ajkad érinti ajkam egymás lelkét fújva mámortól
Míg az idő “előzve” féltékenyen egyre csak hangos!

Budapest, 2012. 07. 05.

Szólj hozzá!