Tarlón felejtett

Tarlón felejtett

Pipacson piros palást.
Tengernyi sárga kalász
Kócosan zizegnek
A lustán ringató szélnek..
Viaszérés gyors érverése
Kibontja táncolni a fényre.
Aratódalt zeng már a magban
Az idő végtelen hatalma.
Köszönöm, hogy lehettem
A tarlón itt felejtett
Árva kalászban egy szőke sóhaj,
Illatos kenyér, izzó szenvedély.

“Tarlón felejtett” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Csodásan láttattad mezőt és a tarlón felejtett kalászt!
    Gratulálok: Déva2

  2. Kedves Ica!

    Szerintem is szenzációsan megírt vers, nagyon tetszik(f)
    Árva kalászban egy szőke sóhaj…. ennél nem is lehetne költőibb…..
    Nagy gratulációm fogadd szeretettel: Icu

  3. [color=#006633]Oly kedvesen láttatod a búzamezőt "kócosan zizegnek"
    a sárga kalászok, amíg zöldek, addig viszont susognak a szélben. Ott jártam Veled a tarlón, magam is találtam néhány árva kalászt… Nagyon tetszik a versed.
    Szeretettel
    Ida[/color]

Szólj hozzá!