Tarlón felejtett

Tarlón felejtett

Pipacson piros palást.
Tengernyi sárga kalász
Kócosan zizegnek
A lustán ringató szélnek..
Viaszérés gyors érverése
Kibontja táncolni a fényre.
Aratódalt zeng már a magban
Az idő végtelen hatalma.
Köszönöm, hogy lehettem
A tarlón itt felejtett
Árva kalászban egy szőke sóhaj,
Illatos kenyér, izzó szenvedély.

“Tarlón felejtett” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Ica!

    Szerintem is szenzációsan megírt vers, nagyon tetszik(f)
    Árva kalászban egy szőke sóhaj…. ennél nem is lehetne költőibb…..
    Nagy gratulációm fogadd szeretettel: Icu

  2. [color=#006633]Oly kedvesen láttatod a búzamezőt "kócosan zizegnek"
    a sárga kalászok, amíg zöldek, addig viszont susognak a szélben. Ott jártam Veled a tarlón, magam is találtam néhány árva kalászt… Nagyon tetszik a versed.
    Szeretettel
    Ida[/color]

Szólj hozzá!