Összes megtekintés: 334
CSALÓKA HOLDFÉNY
Csalóka holdfény borul rám.
Megszépítve az éjszakám.
Szép álmot hoz, tündérek,
Manók serege körbefog.
Körbe visznek meseösvényen
Szép szóval nyugtatva fájó szívem.
Miért csak álmom és a holdsugár
Simítja szívem ha reá száll ?
Mi9ért titkolom? Miért nem kiáltom
Hangosan :”Segítsetek,ne hagyjatok !
Szenvedni egymagam.
Az Élet szép, elismerem.
De csak morzsája jut nekem..
Hiába kérdezem, kegyetlen Sorsom
Nem válaszol nekem.
Tudom ,sorsom az életem
Hatalmát elismerem.
Budapest 2013
Az éjszaka mindig csalóka, ott álom és valóság békében megférnek egymással. Ám az éjszakából mindig nappal lesz, az pedig a valóság birodalma.
Szép versedhez gratulálok, Judit
Valaki nagyon okos mondta egyszer, hogy az éremnek két oldala van. 😉 Szerintem még ott az a keskenyke szél/él is, ami nélkül érem sem lenne. S néha bizony azon áll meg. 🙂 Üdv. Éva
Kedves Klára!
Van az úgy, hogy néha az álmainkban átéltek örömtelibbek, mint a való élet! Sok embernek az Élet szépségeiből csak morzsák jutnak. De még a morzsáknak is kell tudni örülni.
Szép a befejezés is, hiszen a Sors könyvében életünk meg van írva. Bárhogy is igyekszünk, nem tudunk kitérni előle, ezért bele kell nyugodni, és ha belenyugszunk, megtaláljuk a lelki békénket!
Versedet szeretettel olvastam: Zsuzsa
🙂