Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része

Összes megtekintés: 446 

Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része

Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része
Ami a végtelen, rég elfeledett
gyermekkor óta a mienk
Sokat hányódott, hajlítódott, rázódott
Az egyes létezések Őszeinek
Viharaiban
A Felnőtt-Ősz Bölcsességek
sors-meghatározó Szeleiben
És valahol, mélyen a Szívbe
zárva,
él,
lélegzik
ritmust ad
és álmodik

megjelent a Meditációk című kötetemben

“Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Marica!

    Örülök, hogy olvastad, és köszönöm szépen a hozzászólást. De azzal nem értek egyet, hogy bölccsé válni öreg fejjel késő; azt hiszem, sohasem késő. Eppenúgy, mint öregen is örülök, hogy mindig tudok újat tanulni.

    Szeretettel
    Márta

  2. Kedves Ica,
    úgy érzem, nemcsak szembeállítás. A korinthoszi levél a szeretetröl ugyan mintha azt mondaná, hogy az egészen felnött korunkra elveszítjük a gyermeket önmagunkban, de én azt hiszem, hogy nem. Mindig visszük magunkkal, s hat rajtunk.
    Szeretettel üdvözöllek, s örülök, hogy olvasol.
    Márta

Szólj hozzá!