Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része
Lelkünk tisztaságban megőrzőtt kis része
Ami a végtelen, rég elfeledett
gyermekkor óta a mienk
Sokat hányódott, hajlítódott, rázódott
Az egyes létezések Őszeinek
Viharaiban
A Felnőtt-Ősz Bölcsességek
sors-meghatározó Szeleiben
És valahol, mélyen a Szívbe
zárva,
él,
lélegzik
ritmust ad
és álmodik
megjelent a Meditációk című kötetemben
Kedves Marica!
Örülök, hogy olvastad, és köszönöm szépen a hozzászólást. De azzal nem értek egyet, hogy bölccsé válni öreg fejjel késő; azt hiszem, sohasem késő. Eppenúgy, mint öregen is örülök, hogy mindig tudok újat tanulni.
Szeretettel
Márta
Kedves Mártika!
Jó lenne gyermeknek maradni. Van akinek sikerül.
Őszülő fejjel bölcsnek lenni?
Késő.
Gratulálok!
Marica
Kedves Ica,
úgy érzem, nemcsak szembeállítás. A korinthoszi levél a szeretetröl ugyan mintha azt mondaná, hogy az egészen felnött korunkra elveszítjük a gyermeket önmagunkban, de én azt hiszem, hogy nem. Mindig visszük magunkkal, s hat rajtunk.
Szeretettel üdvözöllek, s örülök, hogy olvasol.
Márta
Kedves Márta!
Úgy érzem a lélek gyermeki tisztaságát állítod szembe a felnőtt bölcsességgel.
…mélyen a szívbe zárva.
Szeretettel gratulálok: Ica