Csendem vagy
Szomorú csendem vagy,
szívem mögött.
Itt dobogsz bennem,
két csend között.
Szíved, magamban,
mintha az enyém volna.
Kezem üres bilincs,
mint ha csendet karolna.
Szemed itt ragyog
árva szememen.
Sóhajom, sóhajodban
volt mindig eleven.
Hangod, a hangomban
bújócskát játszik.
Mosolyomban, gyöngyözve
kacajod cikázik.
Lelked a lelkemben
zenéli a képet.
Dallamfoszlányok,
zajos csend-ígéret.
Ha lélegzel én kapok
sóhajtó levegőt.
Hangodban hangom
kap vigasztaló erőt.
Illatod itt hagyott
bennem ezer nyomot
és árva sugár-glórián
vezeklő csend-holnapot.