Vakrepülés
Ez a szédület!
Mindig
szerettem!
De most
mégis
a düh,
a lélekkeserű:
rímeknek
nem hajt
fejet
a betű.
Zuhanok.
Ég veled,
ég!
Sehol
fék!
Bárhová
csapódok,
a föld
kemény!
Nincs remény!
“Vakrepülés” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Hatásos pársoros. Üdv. Éva