Soha ne feledd el!

Soha ne feledd el!

Kanyargó, hullámzó folyam
ez a földi élet.
Az idő medrében rohan,
míg eljön a végzet.

Melléd sodor sorstársakat:
szülőt és gyermeket,
testvéreket, barátokat,
s ki éltet oszt veled.

Öleld őket szeretettel,
hagyd, hogy szeressenek!
Léted bennük nyer értelmet,
soha ne feledd el!

Csodálkozz rá a világra!
Tavasz, nyár, ősz és tél,
szépségét mind eléd tárja,
élvezd amíg tiéd!

Amíg felragyog hajnalod,
hull a harmat cseppje,
csodáld a felkelő napot,
s hogy dalol a fecske!

Csodáld a nyíló virágot,
feslő rózsaszirmot,
szélben rezzenő faágon
esőcsepp, hogy csillog!

Ha szavára nem hallgattál
a múló időnek,
bizony – késő a bánat már,
korlátok nem dőlnek..!

“Soha ne feledd el!” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Valami portál-malőr lehet. 🙂 🙁 Látom, hogy már számokat is kaptunk. Így a hozzászólások gurgulánál nem tudhatjuk előre (míg oda nem kattintunk), hogy kinek a művéről van szó. Nem rossz ez. 🙂 Kellemes hétvégét! Éva

  2. Drága Éva!
    Nem tudom miért nem jelenik meg a kép, nálam sem.
    Versemről írt kedves véleményedet köszönöm.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Kedves Éva!
    Köszönöm kedves hozzászólásodat.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Sajnos nálam a kép nem jelenik meg. 🙁 De a vers finom-kecses, könnyed megfogalmazása ezt feledteti. Szeretettel. Éva

  5. Kedves Rózsa!
    Köszönöm szép versed, amiben láttatni engedted, mily gyorsan véget ér a földiélet.
    Mi az ami fontos egy ember rövid éltéhez, hogy boldog legyen és ne bánja meg, már túl későn amiket elszalasztott.
    Szeretettel: Éva

  6. Kedves Judit!
    Köszönöm gratulációdat és névnapi jókívánságodat!
    Szeretettel: Rózsa

  7. Kedves Lexirózsa!
    Köszönöm, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  8. Gratulálok szép versedhez és boldog névnapot kívánok!(f)
    Szeretettel, Judit

Szólj hozzá!