Úgy kerestelek

Úgy kerestelek

Úgy kerestelek, mint nőstényfarkas,
eltűnt egykölykét; észveszejtve,
véremmel utam „megjegyezve”,
hogy megtalálj, hogy megtaláljalak.

Úgy kutattalak, vad erdők mélyén,
tövisbokrok közt eszelősen,
szétkaristolva, összetörten,
szédelegve mély szakadék szélén.

S haraptalak lágyan, tépve, vágyva,
mikor rád leltem, ahogy „rágja”
farkas, a kölykét féltve, fájva,
én is épp úgy, újra rád találva.

“Úgy kerestelek” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Judit, Gizi, Violám, Rózsám!

    Nagyon szépen köszönöm a látogatást, a kedves szavakat.
    Szeretettel fogadtalak Benneteket ma is.
    Zsike 🙂 🙂 🙂

Szólj hozzá!