Bús szonett

Összes megtekintés: 377 

BÚS SZONETT

Míg bús szonettem olvasom
Emlékeim siratom..
Faggatnám őket ám hiába,
Némán kerengnek az idő sodrában.

Eltűnt ifjúságom és vele tűnt
Megannyi álom , mi
Nem tér vissza soha. már
Hiába várom…

A régi nyár, egy régi csók
Egy régi tánc, átölelt karod
A boldogság velünk volt.

Ki tudja hol vagy ?
Merre jársz ?
Fonák emlékem rád talál…talán…

Budapest 2013

“Bús szonett” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Klári!
    Nagyon szép a szonetted, szomorúsága ellenére is. Az idő múlásán csak szomorkodni lehet.
    Én viszont tegnap örömmel voltam a könyvbemutatómon, jól sikerült és nekem nagyon hiányoztál. Mára ez is a múlté lett.

    Jó egészséget kívánok szeretettel: Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!