Őszt súg a szellő

496 megtekintés Szerző: Kategória Beküldött versek
Nyomtatás

Őszt súg a szellő

Őszt súg a szellő fénnyel játszadozva,
színt váltva rezdül a fák koronája.
Smaragdja sárgul, színaranyba vonja,
elpirul itt-ott, ha nap néz le rája.

Néha homályba borul az ég arca,
rejtőzik felhők mögött fény mosolya.
Árad szeméből a könnyek patakja,
végre megenyhül tikkadt földünk szomja.

Szürkeség oszlik, árnyaltak a színek.
szorgos ujjaival múló szeptember,
sápadt levélre rozsda barnát hímez.
Fuvallata földre ejti csendesen.

(2013-09-11)

“Őszt súg a szellő” bejegyzéshez 6 hozzászólás

Szólj hozzá!