A kutyám és a macskáim – Holnap Magazin

A kutyám és a macskáim

Ők sohasem feleselnek,
Jót esznek és lefetyelnek,
Örülnek sok jó falatnak,
Ha jóllaktak elballagnak.
Macskák kertbe, mezőre,
Kutyám, a háznak őre
Háza mellé, egy bokor
Árnyékába ledőlve.

Ők megvárják türelmesen,
Míg tálkáik még üresen
Ásítoznak reggelente,
De ha étekkel van telve,
Dörgölőznek kezemhez
Figyelmemért cserébe,
S bízva bízhatnak abban,
Sohasem áll verésre!

Nem nézik a szemem színét,
Szép vagyok-e, nem fontos,
Én sem nézem: fehér cica,
Kendermagos, vagy foltos!
A kutyust is szeretem,
Ugyancsak fontos nekem,
Egérfogó, vagy házőrző,
Én egyformán kedvelem!

Akkor ülök az asztalhoz,
Mikor Őket megetettem,
Nem éreznek nélkülözést
Amíg élek, énmellettem.
Hálásak és szeretnek,
Tőlük csak azt kapom meg,
Amit én is adok nékik:
Az önzetlen szeretet!

2013. szeptember 30.

“A kutyám és a macskáim” bejegyzéshez 5 hozzászólás

Kedves Zsuzsa!

Örömmel olvastam az állataidról és a szeretetedről. Jó lehet Melletted élni, még ilyen minőségben is.
Ja, valahol láttam a csodálatos rózsáidat, a szívem örvendezett a látványtól.

Szeretettel gratulálok: Viola (f)(l)(f)