Hulló levéllel tarka szín porlad,
az erdőt már teljesen beszórta.
Ágyat vetett a moha a kövekre,
benne selymesen pihen már a zöld.
– Bő harmat nem szikkad,
levelet nem ringat a hideg ősz..
Ködfátyolban libben a felleg.
Fenyőfák őrt állanak csendben.
Didergő levegőben
zsugorodik a nappal,
Nyúlik az éjszaka.
Múlnak a tegnapok,
holnapra zúzmara
virágzik a fenyőn.
“Holnapra zúzmara” bejegyzéshez 8 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy benéztél hozzám.
Üdvözöllek: Ica
Bizony, itt az ősz…
Gratulálok, Judit
Margitka drága, bizony így van, de lesz fordítva is.
Szeretettel " láttalak " Ica
Köszönöm kedves soraidat Rózsika.
Szeretettel ölel: Ica
Kedves Ica!Bizony
"zsugorodik a nappal,
Nyúlik az éjszaka.
Múlnak a tegnapok,
holnapra zúzmara
virágzik a fenyőn."
Szeretettel:Margit
Kedves Ica!
Remek képeket festettél, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa
Kedves Éva!
Három hétig Kékestetőn voltam szanatóriumban. Ott született ez a versem. Az ősz éreztette már a hatását. Most nálunk is hideg, esős az idő.
Örültem neked: Ica
Remélem, hogy azért odébb még az a zúzmara, kedves Ica. 🙂 Jól éreztem itt magam. Szeretettel olvastalak. Éva