HANGOD IZZIK…
Hangod izzik a mélysötét éjben,
két szemed szikrázó gyöngy.
Napok óta mindig csak ébren
várom, hogy rám köszönj.
Átölelj, simogasd bőröm,
kettőből eggyé legyünk.
Minden kis emléked őrzöm,
Jöjjön el az ünnepünk!
Ne bujkálj, ne ámíts engem!
Mert lassan belehalok.
A szerelem kialszik bennem
siratnak az angyalok.
Eger, 2010.03.02.
kandracs roza,kisjanko !
Nektek is köszönöm a véleményt. Öröm, mikor valaki veszi a fáradtságot, és leírja mit vált ki belőle versem, mit érez olvasásakor…milyennek találja. Üdv. V.V.Rózsa
Az első fele egészen jó, a második viszont visszaesik!
Üdv.János
Remélem Eljön Ő . S nem lesz semmi baj..gratulálok Lexirózsa
Köszönöm Éva!
Nagyon kedves vagy, hogy az idődet rám szánod, azaz írásaimra. Én is szeretem, könnyed, gördülékeny, sokszor humoros egyéniséged, andalítóan szép verssoraid. Úgy gomdolom, te is a szép-lelkűek táborát erősíted. Köszönöm.
(Vad Virág) Rózsa(f)
Szeretettel olvastalak, kedves Rózsa. Lelkemet megérintették soraid, melyek sóvárogva gördültek klárissá. 🙂 Üdv. Éva