Boldog mosolyom 1086.
Ha majd a mosolyom a fülemig ér,
S boldogságom semmitől sem fél,
Akkor talál rám az-az édes álom,
Mit hagynék szívemmel hagy szálljon.
Bár mosolyom a fülemig érne végre,
S boldogságom kiáltana az égre,
S álmomat élhetném ébren szállón,
Repdesve boldogan légben vágyón.
Talán egyszer mosolyom majd a fülemig ér,
Mert a boldogságom szívemhez szívet kísér,
Együtt álmodjuk majd ezt a csodás őrült életet,
S tekintetünk egymás felé száll, mint a képzelet.
2013.szeptember 20.