Istennel csendesül el

Összes megtekintés: 1,227 

Istennel csendesül el

Még fáj bennem mindegyik szó
sóhajok savval cserzik torkomat,
darazsak bitorolják testem
sárban enyész minden gondolat.

Dühös az ég is felhőt gyötör
bár karomban még az ölelés,
nekem a nap hiába táncol
sovány imám ázott földet ér.

Térdre rogy előttem a remény,
csirája sorvad minden szépnek,
nem érdekel az ostoba sors
karddal megyek neki az égnek!

Majd megijedek magamtól is
lassan alább hagy az akarás,
szemem gyertyafénybe mártom
ablakomban mélyből kél hasadás.

Pirkadat csillapítja kínom
megpihenek ez áldott rendben,
falakra fényből szőtt reménnyel
s Istennel csendesül el lelkem.

2013. október 19.

“Istennel csendesül el” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Ida, Judit, Erzsébet, Gyöngy!

    Köszönöm hogy itt voltatok. Nekem ilyen a "Pokoli szerelem" egyik változata.

    További sikeres alkotó munkát kívánok, Gabi

  2. [color=#006633]Valami nagy-nagy csalódás, dac, harag ami elindítja a lavinát, majd a megbékélésben, a csendes megnyugvásban lelt reményig jut el a lélek. Nagyon hatásos sorok, kedves Gabi. Élmény volt olvasni.

    Szeretettel
    Ida[/color]

  3. Kedves Éva!

    Nagyon-nagyon jól esik a véleményed, hálásan köszönöm.

    Kedves Rózsa!

    Nekem is ez a kedvenc részem, köszönöm hogy megosztottad a gondolatodat.

    Kedves Germain!

    Ha aktuális lenne, biztosan nem merném bevállalni. Néma szenvedő vagyok, ha fáj valami hajlamos vagyok bezárkózni. Nagy szerelem, nagy fájdalom együtt jár/hat/nak, régen volt is benne részem, ebből az emlékből merítettem.

    Az elismerő szavak nagyon jól esnek, mindenkinek köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!

    Szeretettel, Gabi

  4. "falakra fényből szőtt reménnyel
    s Istennel csendesül el lelkem.
    "Érzelmi viharok szép elcsendesülése, gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa

  5. Drága Viola!

    A verselő versek témája indította el ezt a gondolatmenetet, és nem akartam "Pokoli szerelem 2" címmel beküldeni, jobban szeretem ezt a címet. Ha volt is szakítás az életemben az bizony régen volt.
    A vers egy szakítás utáni elképzelt lelkiállapotot próbál egy bizonyos szempontból szemléltetni. A másik vers a "verselőknél" azt amikor nem sikerül szakítani.
    Engem a szélsőséges, erőteljes megnyilvánulások érzések "kényszerítenek" írásra. Akaratlanul is a megnyugvás és elfogadás a végkifejlet, megfontolandó magamnak /is/.

    Szeretettel ölellek és köszönöm! Gabi

  6. Kedves Gabi!

    Csak olvasom, majd megállok, újra olvasom s gondolkozom.
    Mintha nem mennének simán a dolgok és Te időnként lázadozol? Lehet, hogy nem jól értem?
    Csodálatos a versed, a legjobbakat kívánom.
    Szeretettel: Viola (f)

Szólj hozzá!