Ajándék

Ajándék

Bejáratom kidíszítve,
Három szemetessel,
Egy a régi, ütött-kopott,
Két új: sárga, kékkel.

Tetszetős külsővel kaptam,
Kerekeken gurul,
El van torlaszolva kapum,
Hogy járok ki? Jujuj!

Mit gondolnak az emberek?
Szemetes gyár lettem?
Az egy darab meglévőben,
Túl sokat, nem tettem!

Mentségemre szolgáljon, hogy
Csak egyedül vagyok,
Jó lesz miben gyönyörködni,
Bele, ritkán rakok.

Haladni kell a világgal,
Le, nem maradhatok,
Virágos kert, színes kukák,
Elégedett vagyok!

Budapest, 2013. november 5.

“Ajándék” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Elisabet, András, Györgyi, Rózsa és Ida!

    Köszönöm kedves hozzászólásaitokat, most igen jól érzem magam. Örülök, ha Veletek lehetek.

    Szeretettel gondolok Rátok: Viola (l)(f)(l)

  2. [color=#006633]Drága Viola!
    Örülök a színes kukáidnak. Óriási, ahogyan kezeled a mindennapokat, némi humorral, olykor iróniával…
    Jó, hogy ízelítőt adsz a mindennapjaidról, s én egyre inkább, tátott szájjal, csak felnézni tudok Rád!
    Ragyogó a versed is, ahogyan Te is ragyogsz…
    Sok szeretettel gondolok Rád, akkor is, amikor nem tudok itt lenni! Ida[/color]

  3. Kedves Viola!
    Hangulatos, szellemes versedet szeretettel olvastam.
    Gratulálok! Rózsa

  4. Kellemes és szellemes versedhez szeretettel gratulálok!

    Üdv, András

  5. Kedves Viola!
    Tóni verse után most neked is sikerült mosolyt csalnod az arcomra, nagyon jó kis verset írtál. Azt tudtam, hogy remek szerzők írnak ide, de hogy egy kukáról ilyen jót összehozni…
    Gratulálok!

Szólj hozzá!