Megújulás

Összes megtekintés: 725 

Megújulás

Odakint már hull a hűvös, őszi eső,
színét vesztve a táj oly bús, oly merengő.
Várja, felöltse a tél hófehér leplét,
megpihen alatta, míg jő az ébredés.

Láss túl a homályon, felhők szürkeségén,
elmúlásban lásd meg az új születését!
Emberi sorsunk is ily módon változik,
ha régit letéve, Krisztussal osztozik.

Mint kikelet dereng új tavasz kék egén,
felragyog a szívben mennyei fény-remény.
Borúját elűzi, örömbe öltözik,
Isten fényessége lényébe költözik.

Szeretet virága szirmát bontja benne,
pazarlóan hinti a világban szerte.
Soha el nem hervad, megújul mindenkor,
hűs forrásból az ég, rá életvizet ont.

(2013-11-05)

“Megújulás” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Drága Rózsám! Magamba szívtam ezt a hangulatot, amit csakis Te tudsz kelteni és…újult erővel indulok tova. 🙂 Szeretettel. Éva

  2. Kedves Rózsa!

    Gyönyörű a versed, örömmel olvastam. Bár, mindenkire érvényes lenne.

    Szeretettel gratulálok: Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!