Ószeres szekerem

Ószeres szekerem

Sötétség bársonyán bolyongok,
feketén szorít a kíváncsi est.
Távolság kék ködén fejem helyet keres.
Kiárultam már sok limlomot,
mi életemre rám rakódott.
Csak a bánat nem hagyott el,
mindig hűségesen követ.
Ószeres szekerem meddig vonszolom?,
mely tele van holtsápadt levelekkel,
sírnak rajt\’ elvirágzott hervadt szirmok.
Elillant az illat is már, mint pillangó
a felpántlikázott öröm is itt hagyott.
Míg űzött az ostor, hányszor elestem
s alámerültem a rám rakott teherrel.
Elejtettem, szétbomlott
a szépen fűzött gyöngysor.
Lobogásom ívén kicsorbult a fény,
összeszedem csendben mi megmaradt még.

“Ószeres szekerem” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Ica!
    Visszajöttem Hozzád, mert tettem egy ígéretet Feléd, de nem teljesülhet itt a magazinban.
    Ha akarod, elküldöm Neked e-mailen, amennyi kész van, de írj nekem, hogy megtudjam az e-mailed.
    viola72@t-online.hu
    Szeretettel: Viola

  2. Kedves Katalin!
    Gondolkodtam azon, hogy ez a kifejezés mennyire jó, hogy köré építsem a mondanivalóm.
    Köszönöm, hogy megerősítettél.
    Üdvözöllek szeretettel: Ica

  3. Köszönöm kedves soraidat Gabriella!
    Hasonló amit ki akartam fejezni a te gondolataiddal.

    Szeretettel láttalak: Ica

  4. az ember sorsa bolyongás szép és rút, jó és rossz között…
    remek versedhez szeretettel gratulálok!

    Üdv, András

  5. Kedves Ica!

    Nagyon aktuális a vers, sokan számot vetnek, úgy érzik "szegények", és elmerülnek ebben. Néha én is hagyom magam, de ma már tudom, az öröm ami a "szegényekre" vár nem fizikai. Annyi gazdagságban eltompult tekintetet, és pár jó szóra felcsillanó "szegény" szempárt láttam már. Egyetlen gyógymód az elfogadás.
    Bocsánat, igazából csak a vers hatását kellene jeleznem. Rám hatott, nagyon is, köszönöm.

    Szeretettel gratulálok, Gabi

  6. Édes Icusom…ezzel bizony így vagyok én is. A szép emlékek halványulnak ,helyébe fájok bújnak. Szedegessük még azokat a gyöngy szemeket,s adjunk másnak vele szeretettet…Lexirózsa. Gratulálok ez nagyon szép volt.

  7. Kedves Viola!

    Köszönöm soraidat. Alapból nem vagyok egy megtestesült bánat. Vannak bizonyos napok amikor előjönnek ezek a gondolatok. Talán jó is ha kiírom magamból.

    Szeretettel láttalak nálam: Ica

  8. Kedves Ica!
    Szép-szomorú versedet szeretettel olvastam.
    Gratulálok! Rózsa

  9. Kedves Ilona!

    Nekem fáj, hogy ennyire bánatos vagy. Valahogy próbálj megbarátkozni a helyzeteddel. Nézz körbe, mindenhol sok baj, probléma van. De nem akarlak fölöslegesen vigasztalni, Neked, Magadnak kell akarni és megtalálni az utat.

    Szeretettel: Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!