Október

Október

Elköszönt már a Szeptember
átadta a helyét az Októbernek
a színes fák virágok bokrok
fénye fakul levelei hullanak
a Hold is az égen búsan andalog.

Mintha valami nagyon fájna neki
reggelre még látható a könnyei
csillogó gyöngyként terítik be
a földön a füvet a sok színbe
pompázó krizantin virágokat.

Kipp kopp a diók is sorba potyognak
vele együtt a falevelek is hullanak
zöld színüket már itt ott barna
színre varázsolják a hideg éjjelek
ködös hajnalok következnek.

Szőlő illata terjeng a levegőben
meg az északról érkező madarak
keringenek s lecsapnak egy egy fán
maradt pirosló almára csemegének,
csicseregve bennünket köszöntenek.

Az elhaló virágok helyébe lassan
a dér virágok fognak díszíteni meg
a som, csipkebogyó és galagonya
kókadozó termései törik meg az
egyre kopaszodó szürke világot.

Az elmúlás hideg keze majd őket
is ledobálja sorra a hideg földre
vagy épp szorgos emberi kezek
segítségével kosárba kerülnek
hogy vitaminként szolgáljanak.

.Zizegnek a fákon levő levelek
mintha valamit suttognának ők
talán egyben búcsúzkodnak
lassan el kell egymástól válniuk
elsodorja őket az őszi rideg szél.

Az idő a rideg tél felé nagyon siet
az orrunkban is érezzük a hideget
a felkelő Napnak sincs már ereje,
de igyekszik még fényét ránk vetíteni
arcunkra mosolyokat varázsolni.

20131001

“Október” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves András igen ha az ember nyitott szemmel, szívvel jár akkor tud gyönyörködni az őszi úton is a természet pictora által festett tájban. Köszönöm, hogy benéztél:Clarisz

Szólj hozzá!