Őszi hangulat
A nyár emléke már szertefoszlott
valahol messze a Föld déli féltekén
borítja virágokban a kerteket, fákat.
A Nap itt olyan már itt nálunk
mint egy vénlány, látszik de
lassan már tüzét elvesztette.
Fonnyadó őszi sárga levelek
vastagon a tereket ellepték
eső áztatta rálépve nem zörög.
A napok csak jönnek és mennek
mindig valami újat ígérgetnek
de hitünk csak egyre halványul.
Az ősz borongós nyirkosságában
a sóhajok felszállnak a magasságba
remélve ott meghallgatásra talál.
Sivár vérfagyasztó az idő most
lelkünk virágai csak úgy hervadoznak
mert csak bántanak de nem melegítenek.
Miért van ez így kérdezzük naponta
a Földön nincs ki meghallgassa
vagy a válasz elhal az úton valahol?
2013. 10. 18.
Szomorkás hangulatú versedhez szeretettel gratulálok, Judit
Kedves Clarisz!
Sajnos az "Őszi hangulat" téliesre vált.
Szép versedet szeretettel olvastam: Rózsa
Kedves Clarisz…gratulálok remek. Lexirózsa