Szférák zenéjére

Szférák zenéjére

Őszi díszruháját levetette már a táj,
dér szőttes fövenyén jeges szél suhan át.
Pehelykönnyet hullat bánatában az ég,
haloványan tör át felhők között a fény.

Alvó természetre a csend békét lehel,
távoli hegy ormát fedi fehér lepel.
Képzeletem rajta pihen, ég, föld közel,
Isten tenyerében a végtelen ölel.

Itt az idő mintha megállna, fesztelen,
szférák zenéjére hangolódik lelkem.
Szeretet nyelvén szól mennyei dallama,
emberi szívemet magával ragadja.

(2013-12-06)

“Szférák zenéjére” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. kedves Veronika!
    Köszönöm gratulációdat, örülök, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Kedves András!
    Örülök, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel köszönöm gratulációdat: Rózsa

  3. Kedves Rózsa!

    Gyönyörű ez a vers!

    "Képzeletem rajta pihen, ég, föld közel,
    Isten tenyerében a végtelen ölel."

    Valóban így van…

    Szeretettel gratulálok!

    Üdv, András

  4. Kedves Ica!
    Köszönöm gratulációdat, örülök, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Viola!
    Köszönöm szép véleményedet. Kívánok áldott adventet és kellemes ünnepeket!
    Szeretettel: Rózsa(l)

  6. Kedves Rózsa!

    Gyönyörűséges a versed. Talán segít bennünket is ráhangolódni, benső békét találni, hogy hallhassuk mi is a Szférák zenéjét.

    ÁLDOTT ÜNNEPEKET kívánok szeretettel: Viola (l)

  7. Kedves Katalin.
    Én is úgy gondolom, hogy csodálatos zene.Köszönöm, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

Szólj hozzá!