A tűz-ló

A TŰZ-LÓ

Lobog és lángol
Szívembe táncol,
s ez jó.

Ülnék a hátán,
de kísért a sátán.
Nem nekem való.

Fényét csodálom mégis
Magával röpít a szél is
Ritka szép álmodás.

Megsimogatnám, de elszáll
Nekem egy új játék kell már!
Nem holmi látomás.

Eger,2014.01.08.

“A tűz-ló” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Icu és Katalinka!
    Nagy öröm, hogy olvassátok verseimet, írásaimat, és nagy többségében tetszenek is. Én is hasonló élvezettel töltöm időm oldalatokon, úgy látszik valahol lelkeink rokonok.
    Köszönöm véleményeteket.
    Szeretettel V.V.Rózsa:]

  2. Kedves Rózsa!

    Nem tudok olyan versedről, ami ne tetszett volna…
    Ez is ott van a helyén, de rendesen.

    Gratulálok szeretettel: Icu(f)

  3. Remek lángolás, erős dallam, tüzes vallomás.Keresni mindig az újat magunkban. Azt a régit, ami újra és újra előtör.
    Gratulálok!
    Barátsággal;
    Miklós

Szólj hozzá!