Szegény ember boldogsága

Szegény ember boldogsága

Milyen szép is, hideg télben
kicsiny házikó.
Kéményéből füst gomolyog,
belül lenni jó.

Kedvesemnek karjaiban,
édes kebelén.
Lágy hangjában megfürödni,
oda vágyom én.

Tűzhely mellett elfeledni
sűrű bánatom,
forró csókok özönében
lelni vigaszom.

Fáradt szívem ott pihen meg,
szíved melegén.
Kicsiny házban, karjaid közt
boldog vagyok én.

“Szegény ember boldogsága” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Rita!

    Gazdag vagy emlékeidben s ezáltal értékeidben. Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel és elsétáltál az én kicsiny házam előtt. 🙂

    Laca (f)

  2. "Kicsiny házban, karjaid közt
    boldog vagyok én."

    Kedves Laca!

    Ez a kicsiny ház, ahol én is boldog voltam, nekem a volt szülői házat jelenti.

    Nagyon szép, kedves, kellemes versed örömmel olvastam.

    Szeretettel: Rita:]

  3. Kedves Andrea!

    Köszönöm szépen! Örülök, hogy tetszett.

    üdvözlettel: Laca:)(f)

  4. Kedves Terike!

    Értem, hiszen én írtam, és valóban emlékeim legszebbike.
    Köszönöm, hogy emlékeztetsz.

    üdvözlettel: Laca:)(f)

  5. Kedves Ildikó!

    E versnél nyer értelmet a "keserédes emlék" kifejezés.
    Köszönöm, hogy idelátogattál.

    üdvözlettel: Laca:)(f)

  6. Kedves Laca!

    Ó! Az az ismerős borzongás!

    Áll még az a kicsiny ház! S Te örökre boldog vagy ott!

    Szeretettel: Ildikó(f)

  7. Tisztelt Endre!

    Igazán kedves tőled, hogy idelátogattál. Nem tudom, e nagy elődök mit szólnának az összehasonlításokhoz, én minden esetre megtisztelőnek érzem.

    üdvözlettel, Laca;)

  8. Kicsit Petőfis, kicsit Karinthy-féle Szabolcska Mihályos, de míg az ironikus, addig ez őszinte. Ha lenne ilyen kategória, akkor kedvesvers-nek mondanám. 🙂

  9. Kedves Elisabet!

    Megtisztelő, hogy meglátogattad kis versemet. Örülök, hogy tetszett.

    Üdvözlettel, Firm76.;)

  10. Tisztelt Germain!

    Örülök, hogy újra meglátogattál. Megtisztelsz. S hogy volt valami e kis versben, ami megfogott, külön öröm. Tudod, akkor ez volt a valóság. Az a kis ház már a múlté, de soha olyan boldogok nem voltunk a párommal, mint akkor, abban a pici "mézeskalács" házikóban.

    Üdvözlettel, Firm76.

Szólj hozzá!