Ez nem komoly
Virágba borult szilvafán lapul a csend.
Esni kezd lágyan a hófehér hópihe.
Avarban izzadja mészházát a csiga.
S hátára dőlve halottnak képzeli magát
a cserebogár, a kis katicabogár
hétpettyes szárnyain hintázó varázs.
A hideg reggel percekig itt lazsál,
ez nem komoly, borostyánszínben ég
a rét, elolvadt mind az apró hópehely.
Meghajol a törékeny párás pitypang,
szilánkosra bontja a lanyha déli szél.
Mind a hét pettyével száll a katicabogár,
feléled álmából a lusta cserebogár.
Puha mancsával egy cica fűben bogarász.
Kedves Anikó!
Ha a kertek alatt is, de itt van!.:)
Kellemes ünnepeket kívánok szeretettel: Ica
Kedves Ica igen végre ébredezik a természet …….ez komoly !(l)gratulálok Anikó:)
Drága Marcsikám!
Akárhogyan nézzük, itt a tavasz, ha ma még egy kicsit hűvös is van!
Megjöttek a böjti szelek! 🙂
Szeretettel: Ica
Kedves Ligeti Éva!
Köszönöm szépen, hogy olvastál!(f)
Üdvözlettel: Ica
Gyere csak kedves Barna, szívesen látlak!:)
Nekem komolyan tetszik kedves ICa)tele szebbnél szebb tavaszi életképekkel,szerencsére a sok szépségnek sikerült elűznie azt a kósza hópelyhet(f)
Ha nem is annyira komoly, mégis tavaszi!
Kedves, könnyed versed örömmel olvastam: Éva
Ne haragudj Ica, elfelejtettem, hogy Te már "délebbre " költöztél…valóban igazad lehet.Mondom én, hogy oda kell mennem lakni 🙂