Életem töredékei

Éltem kőkeményen,
néha lágyan.
Volt kik elkerültek,
vagy mellém álltak.

Dacoltam,haragudtam,
majd megbékéltem.
Magamban duzzogtam,
s bocsánatot kértem.

Érzelmek kavarogtak,
vegyesen,meglepően.
Szavak nélkül beszéltem,
azután érthetően.

Adtam és kaptam,
volt szépség és báj.
S maradt a rút magány,
mi őrültem fáj.

Tomboltam dühömben,
majd nyugodtan ültem.
Összevesztem mindenkivel,
s később kibékültem.

Szerettem,ragaszkodtam,
tűrtem és engedtem.
Pofont és csókokat,
egyformán éreztem.

Csókoltam,öleltem,
győztem,majd vesztettem.
Mind ezt elfogadtam,
s nézd,mivé lettem.