Szerelmes sóhajok

Szerelmes sóhajok

Sóvárgó ajkadról szerelmet szomjazok,
mézízű csókjaid cseppje részegít.
Sóhajom felissza mindahány óhajod,
édes e pillanat, s a vágy úgy feszít.

Röpke pillangóhad buja nász-táncot jár,
pezsdül a vérünk, szirmot bont a tavasz.
Édeni kertek mámoros illata vár
perzselő sebekre hűsítő tapaszt.

Már vágy tüze éget, oly” forró a csók.
Szikrát szór e pillanat, úgy felhevít.
Karodba bújva láz tüze édeni bók,
gyönyör e kéj, fellegmagasig\’ repít.

“Szerelmes sóhajok” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Jelentem nagyon, nagyon, nagyon öreg vagyok már. 🙂
    Gyerekkoromban a szerelem a hófehérkénél kezdődött, és most a kukánál tartok 🙂 Jaj de jó volt fiatalnak lenni!! :]

    Lélekölelésem versedért drága Gyöngy !
    / Miklós /

  2. Kedves Hespera, Veronika, Gabi és Lexirózsa!

    Nagyon köszönöm, hogy itt voltatok, annak pedig igazán örülök, ha ez a kis tavaszias döngicsélmény tetszett is.;)
    Puszillak Benneteket: gyöngy:)

  3. A tavasz és a szerelem hangulata szépen átjött.
    Jó volt olvasni.
    Hespera

  4. Köszönöm Erzsike! A tavasz mindenkire jó hatással tud lenni. Üdv.:)

Szólj hozzá!