Megújuló tavaszban

Megújuló tavaszban

Rettegett tél múltba tűnt,
ragyog fénylő napsugár,
életet hint égi tűz
halott tájra fagy után.

Friss szellő lopva oson,
mit a tél hátrahagyott,
avart, gyomot elsodor,
rügyet fakaszt ágakon.

Megújuló tavaszban,
újra szól a pacsirta,
barka selyme kipattan,
szirmát ibolya nyitja.

Szürke tegnap tovaszáll
színvarázst ölt fel a ma,
kikelet friss illatát
fű, fa virág árasztja.

(2012-03-01)

“Megújuló tavaszban” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Lexirózsa!
    Köszönöm, hogy olvastad és tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  2. Kedves Veronika!
    Köszönöm, hogy olvastad és tetszett.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Kedves Hespera!
    Nagyon köszönöm kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Kedves Rózsa!
    Szépen megjelenítetted versedben a megújuló tavaszt.
    Nekem legjobban a következő 4 sor tetszik:
    "Megújuló tavaszban,
    újra szól a pacsirta,
    barka selyme kipattan,
    szirmát ibolya nyitja."
    De a "szürke tegnap" és a "színvarázst" öltő ma gondolata is tetszik.
    Hespera

Szólj hozzá!