Búcsúzás
Kurt Oldenburgnak
Nyár volt, olyan meleg nyárvégi éj,
De tested lelkeddel együtt fázott.
Felöltötted ágy mellé tett sorsod,
Fekete posztóból szőtt kabátot.
Véres, és lyukas rajtad a kabát
Három golyóütött lyukat számolsz.
Lehajtod tenyeredbe tett fejed,
Lepergett életeddel elszámolsz.
Halálzárkád rácsos ablakán át
A halovány hold fénye beköszön.
Kinyitod szemed, és fényt keresel.
Élted, Teremtődnek megköszönöd.