Januári tél
A Nap bújócskát játszik
a komor felhő fodrokon
szél süvít a kopár fák között
a hókristályok táncot ropnak
egyre hevesebben szinte
gyémántként csilingelnek
szél karján utaznak
Hóköpönyeg takar már mindent
tovalibbent a jó idő
hideg lett a lehelet.
Tombol a hózivatar
arcomba mar a cudar idő
esik a hó megállíthatatlanul
nőnek a hóbuckák szüntelen.
Sehol egy lélek kihalt minden
csak kivert kutyák, cicák nyomai
meg egy egy madártetem,
melyet hamar eltakar a hó.
Ember ki most teheti
meleg szobából néz csak ki.
Alvó világ cudar idő
kegyetlen annak kinek
feje felett az ég a tető.
2014. 01. 25