Egy mosoly

Egy mosoly

Napok múlnak csendesen,
nagy dolgoktól mentesen.
Apró csodát rejt a perc,
szív húrján, ha visszacseng.

Egy mosoly, egy kedves szó,
oly lélek – simogató.
Mint csillogó hópehely,
olvad öröm – fényben el..

Cseppjeiben felragyog,
szeretetfény az arcon.
Árnyalatok eltűnnek,
jókedv árad derűsen.

“Egy mosoly” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!
    Köszönöm, hogy itt jártál és jól érezted magad.
    Szeretettel: Rózsa

  2. Kedves Éva!
    Nagyon köszönöm, hogy olvastál és köszönöm versemhez fűzött gondolataidat.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Kedves Ica!
    Örülök, hogy felfedezted soraim között a mosolyt.
    Szeretettel: Rózsa:)

  4. Kedves Hespera!
    Köszönöm szépen gratulációdat. Nagyon örülök, hogy tetszik a gondolatom.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Valóban. Egy-egy mosoly, egy-egy jó hangulatú arc, egy-egy vidám szem…rengeteg lélek-ölelést bír adni. 🙂 Szeretettel olvastalak. Éva

  6. Kedves Rózsa!
    Szeretettel gratulálok ahhoz, ahogy versedben meg tudtad ragadni a mosoly-szerezte pillanatnyi öröm jelentőségét.
    Tényleg, mint egy csillogó hópehely, amely elolvad, de cseppjeiben még továbbfénylik az öröm.
    Tetszik nagyon ez a gondolatod.
    Hespera

Szólj hozzá!