Félve fekszem selyemingben
a teremtés titkos helyén.
Érintetlen hagyom az álmom,
magammal betakarózom.
Ha megfiatalodik az éjszaka,
háttal a napnak, apránként elfogyok.
Atom hamuja hull hűlt helyemre.
Angyalszárnyakon koromfeketén,
halva születnek a gyermekek,
halva a remények, ki érti ezt?
Valaki sír, valahol egy konkoly énekel.
Kiégett föld felett borzolt toll lebeg.
Penészedik az alkonyat, ha ember
nem vigyázza porszemnyi bolygónk,
kidől sarkából és nem forog
a naprendszernek kék ékszere.
“Ki érti ezt” bejegyzéshez 9 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Márta!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezeket a gondolatokat. Személy szerint boldog vagyok, ha valaki csak elolvassa és elgondolkodik, még akkor is ha nem sokat tehetünk.
A linket nem találtam, nagyon sajnálom.:(
Szeretettel: Ica
Kedves Rzsike!
Igen, nagyon fontos lenne, hogy ilyen helyzetben soha.
Szeretettel láttalak: Ica
Kedves Ica,
nyilván nem mondok semmit, ha azt mondom, hogy mély szomorúság árad a versedböl.
Segít? Tud segíteni egy vers?
En prózában próbáltam a Földdel kapcsolatos aggódásaimnak egy kicsit hangot adni, ha nem veszed zokon, ide másolom a linket:
http://fenypress.eu/hu/rovatok/a_fold_es_mi/cikk_04.htm
Attól tartok, hiába írtam, nem segít. Nem segít mindannyiunkon.
Mégis írnunk kell, úgy gondolom, Te is így érzed.
Szeretettel gratulálok,
Márta
🙁
Fontos ,mert egyszer csak ilyen helyzetben magunkat.
Kedves Zsermen!
Hesperának kifejtettem a versemről a gondolataimat. Lehet, verstanilag vannak hibái, tömörsége miatt nehezebben érthető…
Köszönöm, hogy itt voltál és az észrevételedet elmondtad.
Szeretettel: Ica
Kedves Rózsám.
Köszönöm a gratulációdat és ha már megborzongtatott a képzelet és elgondolkodtató volt a vers, nem írtam még sem hiába.
Szeretettel: Ica
Kedves Mária ( Hespera)
Köszönöm, a figyelmedet. Bevezetésnek szántan az első négy sort, hogy álmok és álmodozások nélkül jussunk el egy elképzelt valóságba. Itt történetesen egy pusztító atomrobbantásra gondoltam. Befejező részében szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy vigyázzunk a Földünkre. A ki érti ezt cím talán nem a legjobb választás, de azért tettem fel hogy mindezekre felhívjam a figyelmet.
Örülök, hogy azért hangulatában átment. Lehet, hogy bővebben kellett volna kifejtenem, de én tömören szeretem kifejezni magamat.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Hasonlataid szépek, elgondolkodtatóak, kissé megborzong a képzelet. Gratulálok!
Szeretettel: Rózsa:)
Kedves Ica!
Sok szép sort találtam versedben.
Tetszik pl.:
"Félve fekszem selyemingben
a teremtés titkos helyén.
Érintetlen hagyom az álmom,
magammal betakarózom."
Milyen komoly indítás!
Aztán:
"Penészedik az alkonyat, ha ember
nem vigyázza porszemnyi bolygónk,
kidől sarkából és nem forog
a naprendszernek kék ékszere."
A megfiatalodó éjszaka, az éneklő konkoly…
Inkább a versed hangulatát érzem, minthogy pontosan érteném, de hát: ki érti ezt? Meg a világunkat, ami körülvesz.
Örülök, hogy ilyen szép szókapcsolatokat találtam nálad!
Hespera