Azúrja kéklik

Azúrja kéklik

Tavaszi égbolt azúrja kéklik,
napsugár égő aranyban fénylik.
Zöld füves réten egy gólya sétál,
óvatos lépte, körülnéz mélán.

Tűszirmú pitypang sárgállik árván,
pillangó rajta lengeti szárnyát.
Méhecske zümmög, szökken a szöcske,
levegőt hasít madarak röpte.

Kikelet virul ezernyi színben,
gyümölcsfák ága virággal hímzett.
Tengernyi szépség elbűvöl szemet,
látom a gondos, teremtő kezet.

“Azúrja kéklik” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!
    Szép, tavaszfestő versed látványos, mozgalmas, hangulatos.
    Hespera

Szólj hozzá!