ALÁMERÜLT ÁLARC: ÁLMOK
I.
Búvár-madár,
szedj kavicsot
iszapba merült
maszkjuknak
réseiből,
s egyenkint
szabadítsd ki
szemükből
a tenger
vad kínjait.
II.
Formálódjj,
búvármadár,
kő-cseppenkint
aranyhallá,
s gyöngyöt/buborékot
daloljál.
III.
Víz-lét fölött
kék harang –
ép temploma
csillagzó látomást
ont-bong-ngggg…
IV.
Óhajtjuk, Aranyhal,
gyomrodban gyűrűnk,
változzál vissza
madár-magaddá,
madár-magadból
emberi arccá…
V.
Várnak a parton
kórusok, álmok,
távol a csöndben
– egyre csodálom –
merülsz a vízbe
s terem világod.
VI.
Teremsz világot!
Kavics-hitünkbe
belát az angyal,
röppen a kín;
VII.
… újult szavakkal
beszél a hajnal
– s álmunk gyöngyei
nyakék megint!