Naporvos

Naporvos

Felhős-ködös völgyben
ébredtem ma reggel,
úgy érzem, küzdeni
fogok a szelekkel.

Könyörgök a fényes
naphoz, bújjon elő,
és világítson meg,
legyen orvosom ő!

Mert én beteg vagyok,
homály ül agyamon,
csak belülről látok
fényt, az ablakomon.

Magány alszik velem,
s most sem szabadulok,
amíg tart a sötét,
egyedül maradok.

Kertemben a virág
ébresztőt énekel,
a tövis meg támad,
nem bírom erővel.

Fényes most már a nap,
ellátogat hozzám,
ezzel bizonyítja:
meghallgatja imám.

És halljátok ti is,
így már jobban vagyok,
ápol a naporvos,
érzem, meggyógyulok.