ESŐEMBER

ESŐEMBER
Barnabás fiamnak

Nem érted,
hogy miért kelt fel, s miért süt a nap,
ha felnézel az égre mindennap,
de örülsz melegének.
Nem érted,
hogy miről szól megint neked a dal,
amit újra énekelni akarsz,
de örülsz zenéjének.
Nem érted,
hogy miért nyílt szánk hálaimára,
hogy miért is gyúlt a gyertya lángra,
de örülsz a fényének.
Nem érted,
hogy miért állít meg ismét kezem,
ha elhagyod a körülzárt kertet,
de örülsz ölelésének.

“ESŐEMBER” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Nagyon szép, megható sorok, tele szerető aggodalommal. Gratulálok. Vadvirág

  2. Igen, szép és szeretetteljes versed.
    Az "Esőember"-gyermekek különösen védtelenek, nagyon kell az óvó, szerető apai kar köréjük!
    Tetszéssel olvastam soraid.
    Hespera

Szólj hozzá!