Az élet játéka
Bíró Andrásnak
Szertegurulnak a színes üveggolyók
s lendületesen összekoccannak olykor,
és bizony szertelen játszótárs az élet,
utolér, mégis elfelejt einstandolni.
S e játékban felhevül a költőnek vére,
ha megnyeri a vágyott távolságot is
száz csodába bújt ragyogó égi fénnyel.
S csupán a rohanó idő képe torzít,
mert a lélek ugye ifjú és szerelmes,
ameddig tart az út, a véges végtelen.
🙂