Lélegzik a végtelen

Lélegzik a végtelen

Lélegzik a végtelen, mellkasa süllyed,
ellepik az éjjelt seregélyek, fürjek,
mindegyikük egy dallamra dalolt
százféle hangon, varázstól hízott a Hold.

Lenn a földről fényre vágytak
öntudatlan vágytól reszkető ágyak,
ezer béka zengett nász-siratót,
tétova tücsök játszott halk indulót.

Majd egyszerre nyílt ki milliárd virág,
sziromba öltöztek csupasz karú fák,
lágy illatot sodort a szél míg állt az idő,
csoda született csillagok közömbös arca előtt.

Szólj hozzá!