Legyen ő szeretve

Legyen ő szeretve
(Réka unokámnak)

Nem adtam kezemet kezébe
Tavasztól nyáron át őszig
Majd a beköszöntő téllel
Esedezve sírva kérlelte

Nem nyitott szívem feléje
Évszakok jöttek ,mentek
Velem volt és szomorú
Szemmel komoran nézett

Nem értettem szavát
Hiába suttogott
Csendben nekem
Elfordulva ,elhessegettem

Pedig az életem szólíthatott
Fel akart naponta rázni
Te lány nem érted
Nem érzed,most és itt vagyok.

Olyan egyszerű volt minden
Hogy majd egyszer
Egyszer elrendeződik
Szépen és nélkülem.

Nem,az életed az nem ilyen
Kiállt feléd,nyújtja is kezét
Segítve emelne a magasba
Ő az, ki nagyon is akarja

Még fiatal vagy fuss vele
Fogadd el feléd nyújtott kezét
Ilyen barátod nem lesz az életbe
Nyisd meg előtte szívedet,legyen ő szeretve.

Kondoros 2014.03.o6.

“Legyen ő szeretve” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!