Ment át a téren

Ment át a téren

Vígan sétáltam a parkban,
s egy hirtelen jött júniusi heves zivatarban;
Kendőjében apró lányka,
futva s átázva:

Ment át a téren.

Beteg öreg lépkedett,
feje mindig leszegett.
Bánat ült az arcában,
olcsó szivar szájában…

Ment át a téren.

Csókkal köszönt a pár,
ez szép csak igazán.
Kézen fogva szépen,
mindkettő serényen;

Egy újra felragyogó napsütésben…

Ment át a téren.

Kisizsák;1991.Július 22