Vihar után

Összes megtekintés: 1,058 

Vihar után

Bősz vihar után most csend szuszog,
mint öreg, megfáradt remete.
Körülöttem fényselyem-burok,
s lágy szellő könnyed lehelete.

Szél hívatlanul hajamba túr,
arcomon elidőzik a nap,
parázs szemekkel rám néz vadul,
majd csókot dob és faképnél hagy.

Lonc dús haja, kéjes illatár,
tekintetem múltban barangol,
elmémet felejtés szabja át,
és lelkem új hangszeren hangol.

2014.

“Vihar után” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Éva, Csaba, Germain, Ica, Gyöngy!

    Nagyon köszön észrevételeiteket, tanácsaitokat! Sokat jelent nekem.
    Szeretettel kívánok áldott szépeket! Gabi

  2. Remekül érzékeltetted azt a hangulatot, amit (egy érzelmi vagy valódi) "égiháború" után tapasztalhatunk. Tetszett. 🙂 Egyetlen aprócska megjegyzés: a 2. versszakban én kitenném a Szél elé [b]a[/b] névelőt, s ettől függően akkor azt a sort picit módosítani kéne, hogy maradjon a kilences. 🙂 Ne haragudj az észrevételért, ez csak [b]egy[/b] vélemény. Szeretettel. Éva

  3. Kedves Rózsa, Hespera, Alfonzina!

    Köszönöm, hogy itt jártatok, és megoszthattam veletek a lonc illatát.
    Alfonzina szerintem ugyanarról beszélünk. 🙂
    Szeretettel felétek! Gabi

  4. Kedves Gabi!
    Nagyon jó vers, minden szempontból tetszik: rímei, ritmusa, költői képei, az érzések, hangulatok, amik átjönnek soraidon.
    Gratulálok.
    Hespera

  5. Kedves Viola és Veronika!

    Köszönöm, hogy sokadszor is megtiszteltek.

    Tényleg egy vihar utáni érzést írtam le. Kimerészkedtem az utcára és mintha nem is azon a bolygón lennék, a korábbi rombolás utáni csend szinte hihetetlen volt. A környéken rengeteg jericoi lonc van, mely eszenciáját a Bach virágterápia eredményesen alkalmazza test/lélek/szellem harmonizálására, a múltban való "tévelygés" megszüntetésére. Ahogy megéreztem illatát és eszembe jutott hatása, pillanat alatt jó kedvre derültem. A kérdés, hogy minek köszönhető. A válasz: teljesen mindegy. A lényeg a lényeg. 😉
    Ölellek benneteket szeretettel. Gabi

Szólj hozzá!