Félelem

Félelem

Láttam az éjt letérdepelni
küszöböm elé.
Láttam az árnyát remegni
a szobám falán.

Mivé fakult a régi zsoltár,
hová szóródtak lapjai?
Templomi csendben
sem tudok imádkozni.

Nem félek, mégis
kételyek kócolnak.
Selymes az est,
csillagok a Hold
köré telepednek.
Lüktet az árnyék,
és vele a fény,
életre kel a gond.

Benzingőz vonaglik.
A magányos fákra
savas eső hull.
Madarak a magasban
csillagok szemével látnak.
Vonszolom magamat
végig a városon.

Felébredek,
múlik a félelem.
Az árny visszahúzódik
a sötét éjszakába.

“Félelem” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Viola!

    Félelmeink vannak, valakiért vagy valamiért mindig aggódunk.
    Köszönöm vigasztaló soraidat.
    Remélem találkozunk szombaton.:)
    Ölelésem: Ica

  2. Egyszerű és félelmetes ez a vers! Félelmetesen jó!

    Gratulálok hozzá! Tibor :S

  3. Kedves Ica!
    Olvastalak, örülök, hogy véget ért a félelmed. Szép álmokat kívánok legközelebb szeretettel: Viola (f)

  4. Köszönöm kedves Sanyi a megtisztelő soraidat.
    Neked is nagyon szép pünkösdi ünnepeket kívánok (f)szeretettel: Ica

  5. Kedves Rzsike!

    Köszönöm, hogy itt jártál és a virágszálat.
    Nagyon szép pünkösdi ünnepeket kívánok szeretettel: Ica

  6. Kedves Ica:)
    ritkán szoktam púderezni, de ha le kel írni, hogy jó a vers akkor le. ez itt jó, semmi sallang ,cifrázás , csak ami kell, és szokásom szerint, kiemelem a költészet egy darabját"benzingőz vonaglik".

    grat: Sanyi

  7. Köszönöm kedves Erzsi, hogy olvastad a versem és a kedves gratulációdat.
    Szeretettel üdvözöllek: Ica

  8. Kedves Ilonka!
    Nagyon szép verset írtál a félelmekről, sötétről, ébredésről.
    Úgy éreztem magam, mint kiskoromban, ha mesét hallgatunk, és féltünk a gonosz boszorkánytól,óriástól.
    S micsoda megnyugvás, ha a világosban, tisztán látunk.
    Szeretettel gratulálok. Erzsi

Szólj hozzá!