Nyár

Nyár

Gyöngyharmat csillog nyári reggel,
szivárvány színeit tükrözi.
Hálóját rejtekben pók szövi,
virágon hímes lepke rebben.

Azúrkékben tündöklik az ég,
síkján napkorong emelkedik.
Sugara pásztáz föld berkein,
delelőn izzó aranyban ég.

Ám változik a kép hírtelen,
fényidilljét felhők rabolják.
Csendjébe vihar tör féktelen.

Szél tombol, kavar por-felleget,
záporeső mossa el nyomát.
Villámok szabdalják az eget.

(2014-06-11)

“Nyár” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Szeretettel gratulálok szép versedhez, melyben a nyár szépségei mellett leírod a zord zivatart.
    (f) üdv. Ica

  2. Kedves Zsermen!

    Itt is nagyon köszönöm gratulációdat és kedves véleményedet, örülök, hogy tetszik szonettem.

    Üdvözlettel: Rózsa:)

  3. Kedves Viola!
    Köszönöm kedves véleményedet, örülök, hogy tetszik szonettem.
    Szeretettel: Rózsa(l)(f)

  4. Kedves Hespera!
    Köszönöm, hogy olvastad és tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Rózsa!
    Gyönyörű szonetted bemutatja az időjárás gyönyörűségét és háborgását. Tetszett.
    Szeretettel: Viola (f):](f)

  6. Kedves Rózsa!
    Szívesen olvastam táj- és időjárásleíró versedet!
    Szép.
    Hespera

  7. Kedves Maria!
    Örömmel üdvözöllek itt. Köszönöm gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa:)

  8. kedves Éva!
    Örülök, hogy itt jártál és megpihentél.:)
    Köszönöm kedves soraidat.
    Szeretettel: Rózsa:)

  9. Csodálatos ez a zöld rét. 🙂 Elképzeltem, hogy ott fekszem a fűben és bámulom a felhőket. (romantikus énem kitörőben 😉 ) Jó összhangot képez versed a fotóval, nyugtot nehezen találó lelkem itt mindig megbékélésre lel. Szeretettel. Éva

Szólj hozzá!