Hatvanegy lettem

Hatvanegy lettem

Hatvanegy lettem.
A hatszáztíz messze még!
Akarnám? Most nem.
Több száz évig ifjú-vén?
Változásban élek én.

„61 éves vagyok most, és vannak napok, mikor úgy érzem magam, mint egy autó, melynek 300000 kilométert mutat a kilométer számlálója. A motor néha akadozik, a fűtést nem lehet kikapcsolni, a karosszéria rozsdásodik, az üléshuzatok foltosak és szakadtak, az ablaktörlő már rég nem működik, a kipufogó lyukas és a csöpög az olaj. Az orvosom azt mondja, ne aggódjak. Ragaszkodik ahhoz az állításához, miszerint a magas vérnyomásom, a diabetes veszélye és az egyik fülemben időnként fellépő süketség ellenére kitűnő állapotban vagyok. Pont úgy hangzik, mint egy használt autó kereskedő, aki egy karambolozott autót akar eladni. De mit csináljak? Minden vevő szívesen hallja az ilyesmit. Az orvosi konzultáció után lazán dalolva vezetek haza.“ Charles Simic, szerb-amerikai költő.

Kutatók kimutatták, hogy az átlag emberélet hosszúsága egyre jobban kitolódik. Kukacokon végzett kísérletekben az állat 20 napos élettartamát sikerült 124 napra megnövelni. Ez emberre átszámolva körülbelül 500 éves élettartamnak felel meg. Az elvileg lehetséges maximum az emberi élet hosszára nézve a jelenlegi tudományos álláspont szerint 700 év. Mutáns Drosophila legyekről (magyarul muslica) részletesen is lehet olvasni az interneten (angolul): www.exploratorium.edu/exhibits/mutant_flies/mutant_flies_html

“Hatvanegy lettem” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Márta!
    Köszönöm a "kimerítő" válaszodat, Azt a 700 évet nem gondoltam komolyan. 🙂
    Üdvözöllek: Ica

  2. Kedves Ica!

    Jókívánságaidat nagyon szépen köszönöm! :)(f)

    Ami a tudományt illeti: a 700 éves elvi határt genetikai felismerések alapján húzták meg, a reális lehetöségektöl még nagyon messze van.

    Néhány szempontot hozzátennék még, ami az "akarjuk-e az emberi élettartam meghosszabbítását" kérdést illeti.

    1. Azokban az állatokon végzett kísérletekben, ahol sikereket értek el, olyan módszereket alkalmaztak, melyeket nem tudom, hogy sokan kívánnának-e maguknak:
    — génmanipuláció
    — drasztikus táplálékmegvonás (magyarul éheztetés)
    — kasztrálás
    … soroljam még?

    2. Talán ismered a régi mesét a királyról, aki a tündértöl — aki megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát — örök életet kért. Megkapta. De elfelejtette hozzátenni, hogy örök fiatalságot is szeretne, így vénséges vénül volt meg az örök élete. Jó ez?

    3. A társadalom manapság egyre fokozódó módon idösek ellenes. Sokféleképpen, bár még bújtatottan. Eppen ma olvastam az egyik itteni napilapban egy cikket egy népszerü újságírótól, melyben arról ír, hogy megérti a fiatalokat, akik nem akarják a nagymamákra – nagypapákra bízni a gyerekeiket.
    Ezt nem is akarom kommentálni.

    Szóval, körülbelül ilyen gondolatok foglalkoztattak, mikor ezt a kis tankát írtam.
    Szeretettel üdv:
    Márta

  3. A versed kedves Márta elgondolkodtató!
    A tudományos álláspont szerint élhetnénk akár 700 évet is, 😉 ha kívül, belül minden rendben!
    Kívánok Neked egészségben, boldogságban még hosszú életet!(f)
    Szeretettel: Ica

  4. Kedves Eva,
    köszönöm a hozzászólást.
    Örülök, hogy elgondolkodtatott, elöbb-utóbb mindannyiunkat utolérnek ezek a gondolatok. Talán jó, ha nem menekülünk elölük, s elfogadjuk azt az idöt, ami és amennyi megadatik.

    Szeretettel üdv:
    Márta
    🙂

  5. Az autóhoz hasonlító gondolatokat találónak érzem az említett költő tollából. 🙂 🙁 Ám a Te pár-sorosod is megállít jónéhány pillanatra. Ha akarjuk, akkor sokat kiolvashatunk belőle. Én akartam, így aztán…el is időztem itt rendesen. (Nekem addig még van hét évem, s most eszméltem, hogy: Tejóég! vajon csak…vagy még. 😉 ) Üdvözlettel. Éva

  6. Köszönöm gratulációd, kedves Mária.
    Örülök, hogy nem érzed tehernek az öregséget, hanem — mint egy versedben írod — úgy látod, hogy az élet élni akar.
    Igy jó.
    Szeretettel üdvözöllek:
    Márta

  7. Drága Róza /mami/!

    Kedves köszöntésedet nagyon szépen köszönöm! 🙂 (l)

    A hozzászólásodat is köszönöm, természetesen. Tulajdonképpen éppen ezt szerettem volna: azt hallani minél többünktöl, hogy ki hogyan éli ezt a korszakot meg. Tudom, hogy mindenkinek van sokféle fájdalma — fizikai és nemcsak fizikai — de mégis, azt hiszem, mindenkiben maradt életvágy. Elni jó, úgy amilyen az élet: fájdalmakkal együtt vannak az örömök, ahogy Te is írtad.

    Szeretettel:
    Márta
    (f)

  8. Drága Márta!

    Isten éltessen sokáig, pénzbe járjál, bokáig! (f)(f)(l)(f)(f)

    Szeretettel: Róza

  9. Kedves Márta!

    Ahányan vagyunk annyiféleképpen éljük meg ennek az élet szakasznak a kezdetét. Mondják ugyan, hogy mi ezt legalább megéltük. Mire idáig elér az ember addigra nagyon sok minden van ami mögötte felgyűlt. Kinek jó, kinek rossz emlékek, tapasztalatok. Ami biztos nyom nélkül senki se éri meg ezt a kort. Tüskék, virágok, kinek mi a több. Ha az életet úgy nézzük statisztikus szemmel akkor egy fél labdához hasonlítanám. Most a negyed labda második részének kb a felénél vagyok. Bárhogy is nézem már több van mögöttem, mint előttem. Hogy a fennmaradó negyedből mennyi az amit én felhasználhatok, mire a végére érek, nem tudható. Egy a biztos, a "féllabda" az én életem, Én éltem meg, ha fájt nekem fájt, ha jó volt, nekem volt jó, ha öröm volt az én örömöm volt és ha bánat volt, az is az enyém volt. Sok minden belefért ebbe az életbe, de azt biztosan tudom, hogy csak azért, hogy éljek nem fogok élni. Lesz egy pillanat amikor én fogom mondani, hogy ennyi volt.
    Kedves Márta! Nagyon jó, hogy megírtad ezt a kis szösszenetet.

    Szeretettel: Róza /mami/

  10. Kedves zsermen alias Juhász Gábor alias Saint-Germain!

    Nem akartam senkit az évszámokkal meghatni, csak elgondolkodtatni: az öregedésröl éppúgy, mint a végtelen életröl, amelyet mindenki másképp képzel el magának.

    Ahogy a Tao te king mondja, a végtelen út nem szóba fogható, annak nincs neve. Csak a kicsi szeletkéknek van.
    S még azokból is oly kevésre emlékezünk!

    Köszönöm a hozzászólást,
    üdvözlettel:
    Márta

  11. Kedves Katalin!

    Nagyon köszönöm kedves szavaidat és a jókívánságaidat. 🙂

    Kicsit félresikerült a szándékom: azt reméltem, hogy az öregedésröl indítok el egy kis vitát, csak ezuttal nem újságcikk-kel próbálkoztam, hanem így.

    Szeretettel üdvözöllek:
    Márta
    (f)

  12. Kedves Viola!

    Nagyon szépen köszönöm kedves gratuláló szavaid! 🙂

    Ha már nem tudtam "elfelejteni" a születésnapom, remélem, legalább mentség, hogy nem vettem nagyon tragikusan.

    Szeretettel üdvözöllek,
    Márta
    (f)

  13. Kedves Márta!

    ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG jó egészségben és boldogságban.
    Jól megírtad, amivel lehet, alátámasztottad s bár érzem a túlzásokat is, még sem mosolygok rajta. Mi lesz 15-20 év múlva? A mostaninak a sokszorosa, amivel már nem nagyon dicsekszik az ember. El sem hiszi, aki nincs benne.

    Gratulálok és a legjobbakat kívánom szeretettel: Viola (f)

Szólj hozzá!