Elköszönök
/O.SZ.SZ./
Mint tengeren hányódó,
eltévedt Odüsszeusz,
nem szabadulhatok tőled,
szavad, üzeneted áradásától,
fénybe, virágba
burkolt mosolyodtól,
életigenlő valódtól,
szirének hangjaként ölelő hálódtól,
mert csapdába ejtettél,
nincs nyugtom, soraidat várom,
s ámulattól kábult magam,
partra vágyom,
lelkem magányába,
hol nincs ünnepi zsivaj,
csak reménytelen csend.
Kedves Keni!
Néhány éve egy költőnő írásai mély hatást tettek rám. Boldogan olvastam azokat, de akkor nehezen tudtam elfogadni, hogy mindennapi írásaihoz önmaga divat és természeti képekkel díszítette írásait. Mai napig is sokan örvednek ezeknek,míg én nem tudtam elfogadni, hogy a tehetséget dekorálja.Ezért elfordultam tőle.
Barátsággal:
Laci
[b][center][color=#cc3366]Kedves Laci !
Szeretnék e vers sorai között tisztábban látni, de nem látom a talán láthatót !
Gratulálok szép versedhez !
– Barátsággal !
– keni -[/color][/center][/b]