Amit még nem mondtam

Amit még nem mondtam

Az éj sugárútján ki viszi a sötétséget,
és véle miért takarja be a csillagokat?
Mi lesz velem, ha nem lesz fény, s nem leszek?
Amit felvettem már rég levetettem,
a forrón nyíló – csukódó vágyakat.
Amit még nem mondtam el,
kinyílott az álom üvegteteje.
A holnap az marad, ami a tegnap,
elfogynak a jövőből az évszakok,
széthullóban mi összetartozott.
Elhal a morajló való.
Szerteszét futnak a dombok,
szétnyíló földbe folynak a tengerek.
Nem lesz kinek a szemébe nézhetek.

“Amit még nem mondtam” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Ica!
    Költői fantáziád szárnyló.
    Gratulálok szeretettel(f)! Rózsa

  2. Kedves Ica!

    Ez oly gyönyörű, hogy kapkodom a levegőt.
    Csodálattal olvastalak és gratulálok szeretettel: Icu(f)

Szólj hozzá!