Őszbe dermedt hajnalon,
fehér fényű Nap ragyog.
Földig érő ezüstköd,
forró nyarat száműzött.
Szellő száguld lábnyomán,
oszlik már a ködhomály.
Fények, árnyak játszanak,
színről – színre váltanak.
Smaragd sárgul aranylón,
rezdül a fa meghajlón.
Sátrát bontja könnyezve,
mezét búsan levetve.
Árván tekint az égre,
reszket hideg télt félve.
Szánja őt a magasság,
pehely szőttest kap az ág..
(2014-08-23)
Kedves Éva!
Köszönöm, hogy olvastad versemet, nagyon örülök, hogy tetszett.
Ölellek szeretettel: Rózsa:)
Igazán különleges képekkel gazdagított versedet örömmel, szinte szárnyalva olvastam. Jó lett. 🙂 Szeretettel ölellek. Éva
Kedves Lexirózsa!
Nagyon köszönöm. szeretettel: Rózsa(f)
Drága Icu!
Jólesnek kedves szavaid, köszönöm gratulációdat.
Ölellek szeretettel: Rózsa
Kedves Terike!
Nagyon örülök, hogy tetszik a versem, köszönöm.
Szeretettel: Rózsa
Édes Rózsám..nagyon szép…(l)
Drága Rózsám!
Én nagyon szeretem a verseidet, ez is csodás lett.
Szívből gratulálok, a pehely szőttest kap az ág…. különösen tetszett.
Ölellek szeretettel. Icu
Kedves Rózsa!
Gyönyörű az őszi versed.
Látom azt a sárguló, színesedő fádat az őszi ködben.
Szeretettel:K.Teri
Kedves Zsermen!
Köszönöm szépen kedves véleményedet és gratulációdat.
Üdvözlettel: Rózsa:)
Kedves Viola!
Köszönöm kedves szavaidat és gratulációdat.Való igaz, hogy a Facebookon mozgalmas élet van, én sem tudok eléggé lépést tartani, a gépem is lassú.
Szeretettel: Rózsa(f)
Kedves Rózsa!
Egyre több és egyre gyönyörűbb verseket produkálsz, nem csak itt.
A Facebookon lehetetlenség mindent elolvasni, 20-30 üzenet jön egyszerre, sajnos, csak törölgetni tudom rövid időmben, a gép levelezése is jelzi a végveszélyt.
Gratulálok termékeny alkotásaidhoz szeretettel: Viola (f)